|
AngolSuli Kft. könyvkiadó A lehetetlen |
![]() ![]()
|
Hírek, letöltés, (egyéni) megrendelés
Hírek Frissítve: 2023. Február 18. Sajnos Gépész fiókját törölték, így már csak a még fellelhető nyomtatott példányokat lehet elérni a Líra és Aranybagoly üzletekben, valamint a KELLO webáruházában. A könyvkiadó átszervezése azt jelenti, hogy a saját webáruházunk is megszűnt. Köszönjük a támogatást, a rengeteg meghallgatást (14 ezer youtube letöltés és 200 feletti lájk, számos elismerő komment pár apró bírálattal tarkítva), de leginkább azt, hogy sokan a nyomtatott könyv vásárlása mellett döntöttek. A kiadónak/szerzőnek a könyvek megvétele jelenti a legfőbb támogatást; az teszi lehetővé, hogy fennmaradjon, illetve a szerző írjon újabb könyveket (a biztatás, elismerés, hibákra való figyelemfelhívás fontosságát nem is említve)! Hálás szívvel köszönöm mindenkinek, aki ezt a projektet támogatta! Gépész mester jóvoltából Adam J. Clarke regényének hangoskönyv változata elkészült.
Hogy mennyire valószerű az, hogy egy nap a chip ott lesz minden ember fejében, azt a Neuralink legújabb bemutatója, ahol a beültetett chip segítségével pingpongozik egy majom, nagyon jól ábrázolja. Félelmetes, hogy egyre több valósul meg abból, amit a könyvben prognosztizáltam!
E. K. Mindaleth recenziója: https://www.e-k-mindaleth.com/l/adam-j-clarke-a-lehetetlen/ Kövessétek E.K. Mindaleth facebook oldalát: https://www.facebook.com/e.k.mindaleth
Bevallom, tüzetesebben nem néztem meg a borítót olvasás előtt... Első pillantásra lerítt róla, hogy sci-fi könyv, a női és férfi alak pedig arra utalt, hogy némi romantika is lehet benne. Aztán, ott van az a piros valami, amit - mivel az olvasás végeztéig ugye nem néztem meg igazán - bevallom, egy szívnek gondoltam. "Hohó, egy nő a szívét nyújtja egy pasinak, lesznek itt drámák!?" Nos, ha valaki (velem ellentétben) jobban szemügyre vette a borítót, az láthatta, hogy az a piros valami nem szív, hanem egy ALMA! Ami ráadásul a könyv történetének szempontjából egy igencsak lényeges utalást jelenít meg a borítón, és az ilyet én kifejezetten szeretem! (Grafikai szerkesztő: Szabó Alexa)
Egy egész könnyed stílusban
íródott sci-fi, némi pikáns jelenettel, és igazi elgondolkodtatni való
történettel. Ugyanis Németh Ervin és Adam J. Clarke egyazon író, így a "Te + Én" c. könyvet is neki köszönhetjük! Arról írt véleményemet itt olvashatjátok: https://www.e-k-mindaleth.com/l/nemeth-ervin-te-en/ Újabb recenzió jelent meg:
https://konyvszenvedely.blog.hu/2022/06/06/adam_j_clarke_a_lehetetlen
Az emberiség és a mesterséges intelligencia. Vajon ki kerekedik felül? Túlélhet-e az emberiség?
A napokban indult E.K.Mindaleth #ZsánerTúra kihívása, amin én is részt veszek. Június hónap keretein belül sci-fi könyvet kell olvasni magyar szerzőtől. Összesen négy könyvet tervezek olvasni, amiből az elsőnek sikerült is a végére érni. Ez pedig nem más, mint Adam J. Clarke: A lehetetlen című könyve, ami már egy jó ideje a polcomon várta a sorát, ahogy az ehavi kihívásra választott többi olvasmányom is. Nehéz szavakat találni Adam J. Clarke: A lehetetlen című könyvéről, mert még most, napokkal az olvasás vége után is érződik a hatása. Hogyan hatott rám? Sokkolóan! Rendkívűl sokkolóan! Pár napja, hogy a végére értem a regénynek, de még mindig alig térek magamhoz. Ám talán ez így van jól. Kell, hogy ennyire mélyre befúrja magát az ember lelkébe. Innentől SPOILERES tartalom várható!........Na de miről is van szó? A szerző ebben a magával ragadó történetben (ahogy elkezdtem olvasni, az első sokk után, amikor hirtelen azt sem tudtam, hogy most eldobjam és kiszabaduljak a természetbe, vagy olvassam tovább, hogy megtudjam mi mindent tár még elém ez a kötet, engem bizony odaszegezett a kíváncsiság a lapok elé) egy igencsak döbbenetes jövőképet tár az olvasók elé. Mi annyira döbbenetes? Az ember és a gépek kapcsolata. Az, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésével milyen szintű hanyatlás megy végbe az emberiségben. Az élet megkönnyítése címén az ember egyre nagyobb mértékben hagyatkozik a gépekre a mindennapok során. Persze jó dolog, amikor egyszerűbb lesz valami, de nem szabadna túlzásba esni. Pedig ez történik. Az ember ellustul, elkényelmesedik. Nem akar már semmiért sem megdolgozni, minden azonnal kell, anélkül, hogy tenne érte valamit, csak teremjen ott a vágyott dolog, mert az jár neki. A végén az ember nem csinál semmit, csak elszigetelve tengődik magányosan. Mondjuk ekkor már nincs is igény arra, hogy másokkal találkozzon, vagy elhagyja házát és kimenjen a természetbe, mert kényelmesebb otthon, ahol a számítógép minden kívánságát teljesíti, semmi dolga, csak a szórakozásnak él. Az emberek agyába chipet ültetnek, így minden információ azonnal rendelkezésre áll. Emiatt nem is tanulnak semmit, nem is jegyeznek meg semmit, mert minek is, amikor a felhőben eltárolva ott van minden adat. Csak azt nem veszik észre, hogy az öntudatra ébredt mesterséges intelligencia, a szuperagy irányít mindent. Azt, hogy milyen információhoz juthatnak hozzá az emberek. Csakis olyanokhoz, ami nem veszélyezteti szuperagy létét, ami biztosítja, hogy az elbutult (mert bizony ez történik) emberek továbbra is abban a tudatban tengődnek, hogy a gépek az ő kényelmüket szolgálják, pedig nem egészen így van ez. Az emberek kvázi az egész "életüket" (igen, idézőjelbe tettem, mert az már nem is élet, ahová jutott az emberiség) a virtuális térben élik. Így ismerkedik meg a könyv két szereplője, Ádám és Éva. Nem véletlen a névválasztás, erre rájön az olvasó, amikor bejön a képbe az alma, meg a kert is, meg az, ahogy Éva egyre több dologra tanítja Ádámot. Miközben szereplőink különös kalandjaik során az élet értelmének, értékének megtalálásán fáradoznak, a szerző a fejezetek között magyarázza azt, hogy miként történt az, hogy a mesterséges intelligencia öntudatra ébredt és irányítani kezdte az emberiség életét saját fennmaradásának érdekében. (Lehet, hogy direkt volt ez így, mert így kellett lennie, hogy szinte észrevétlenül, beleolvadva a cselekménybe kapjuk az információkat a gépek térnyeréséről. Ám bevallom, hogy engem kissé zavart, hogy nem voltak azok a részek jól észrevehetően megkülönböztetve, amelyek nem a cselekmény részei voltak. Persze ez nem von le a könyv értékéből, ez csupán az én dilim, meg ahogy kicsit fentebb írtam, lehet szándékos a dolog.)
IDÉZETEK:
Azzal kezdtem, hogy mennyire sokkolóan hatott rám ez a történet, ami talán nem is baj, mert felnyitja a szemem, az olvasók szemét, hogy bizony nem jó felé halad az emberiség. Hátborzongató belegondolni abba, hogy talán nem is kell olyan sok ahhoz, hogy mindaz megvalósuljon, amiről ennek a könyvnek a lapjai mesélnek. Éppen ezért gondolom azt, hogy A lehetetlent minél több embernek olvasnia kellene. Én bizony odaadnám a fiatalok kezébe is, hogy olvassák. Hátha észre térünk, hátha még nem késő. A Molyon nagyon jól elkapott idézeteket találtam a könyből: https://moly.hu/konyvek/adam-j-clarke-a-lehetetlen https://mairodalma.hu/adam-j-clarke-a-lehetetlen/ Adam J. Clarke: A lehetetlen Eliza Beth könyvismertetője – 2021. november 29. hétfő - 23:47 Kezdem mindjárt a borítóval. Azzal, hogy kék, alapból megnyer magának. A stilizált emberalakok digitális ér- és ideghálózata, ami behálózza az egész borítót, mint az egész világukat, nagyon találó és informális egyszerre. A nagyon hosszúkás könyvforma annyira nem jött be nekem. Furcsa világot fest elém a szerző. És ahogy a szereplői, emberi és mesterséges egyaránt az élet értelmét keresik, úgy kerestem én is a választ a könyv sorain keresztül, hogy ilyen világban érdemes-e élni, kell-e élni, élet ez egyáltalán? A válasz nyilván igen, hiszen azok a jövőbéliek nem ismernek mást, nekik az a természetes, nekik az az ÉLET. De valójában csak vannak. A legapróbb döntést is a gépek hozzák meg helyettük, akár akaratuk ellenére is, ők meg már csak lustálkodnak, félnek kimenni a szabadba (azt sem tudják, mi az!), még a mozgó képtől is félnek a vetített „ablakban”. Ahogy a technika fejlődött, úgy csökevényesedett el az emberi agy, mert nem használták. A Petri-csészében fogant, gépek által nevelt gyermekek azonnal chipet kaptak az agyukba. Minden adat, ismeret tárhelyre ment, minek fárasztották volna magukat emlékek őrizgetésével?! Kihaltak a nyelvek, mert a gondolatnak nincs nyelve. De mivel a programoknak van (hát persze, hogy az angol), az megmaradt, így a különcöknek, akik még szavakkal is hajlandók beszélni, van mivel kifejezni magukat. Gépek tervezik a gépeket, és egyre jobbakat, okosabbakat, de ezeket az emberek már csak használni tudják, a működésük felfoghatatlan számukra. Egy biológiai ember, egy ház, egy mindent irányító, elszemtelenedett házi számítógép, ami már képes érzelmeket letükrözni, ironizálni, sőt hazudni – tulajdonképpen ez így együtt jelentett egy embert. (Nagyon ismerős helyzet, chip az agyba, tudat-irányítás, népességcsökkentés. Ember és gép egyesítése. Totális kontroll kiépítése. Hasonló szándékú világban élünk! Remélem, a szerző nem jóstehetség, és a mi jövőnk más irányt vesz.) Ebben az elgépiesedett világban él Ádám. Eszik, iszik, alszik, szeretkezik. Egymaga. No, itt rendesen megmutatkozik a szerző fantáziája. Persze, ahol semmi sem drága (hiszen nincs pénz), semmi sem lehetetlen (a gépek mindent megoldanak), és nincsenek extra kívánságok (hiszen nem is sejti, hogy lehetnének), ott kész a megoldás a digitális távszexre. Nem lövöm le a poénját, a mi felfogásunkkal „húha!”, de ő csak azt ismeri, így képes élvezni is. Aztán amikor éppen újabb szexpartnert keres, találkozik Évával. Éva nem tudja, de a legfőbb mesterséges intelligencia, Szuperagy kontrollcsoportjának tagja. Ő lazán van fogva. Többet enged neki a rendszer. Nem fél elhagyni a házát. Napozik a kertben. Megeszi az almát a fáról. Sőt elmegy Ádámhoz, hogy őt is megtanítsa nem félni. Kettejük kapcsolata a szexen alapul. Ezt használják örömforrásként, nyugtatóként, elterelésként, rábeszélésként, szóval szex szex hátán. Ebben nem változtak a férfiak még addigra sem, ahogy Ádám maga is elismeri, hogy a férfiak nem tudnak másra gondolni. Éva viszont irányító karakter, és ha kell, a szexet is felhasználja Ádám terelgetésére. Kirándulnak a külvilágba együtt, rácsodálkoznak a tájra, a megmaradt néhány, de csodás épületre, kapunk magyarázatot az aranyló búzamezőkre és a precízen karbantartott infrastruktúrára. A gépek egy halott világot szolgálnak, és a végső megoldás alapján feleslegessé is vált minden belefektetett energia. Szuperagy az ősi matriarchális felfogás szerint ezer nőt választott ki a feladatra. Végül kiderül a szándéka. Megadja a lehetőséget Évának, hogy megismerhesse a régvolt világot, és vezetője lehessen az újnak. Kedves olvasó, ha eddig nem találtál kedvedre való teremtés-magyarázatot, ebben a történetben a szerző eléd tálal egy újabb lehetséges verziót. Érdemes elgondolkodni rajta, hiszen akár így is lehet. Honnan tudhatnánk, hogy mi magunk most nem Ádám világának valamely változatában élünk-e? Éva, Ádámmal és ezer emberpárral az oldalán, gépek és technológia nélkül megoldhatja-e a rábízott hatalmas feladatot, az emberi faj fennmaradását, újraindítását a Földön? Ami kis negatívum számomra, az elején a három információs fejezet. Túl tömény volt, néha úgy éreztem, társadalomtudományt olvasok. Tudom, kellenek, de talán máshogy adagolva, apránként jobb lett volna. Megmosolyogtató logikátlanság: Ádám nem ismeri, nem ismerheti a régi mondásokat, vagyis az értelmüket, de használja, hogy „lennél szíves abbahagyni a papolást” mintha tudná, mi az, vagy egyáltalán mi az a pap. Egy dolog, hogy Éva versében állt a mondat, de honnan tudhatná az értelmét? Meg ez is: „Nem kell ennyire felkapnod a vizet!” Ezek olyan szófordulatok, amiket akkor már nem használnak, hiszen nem beszél a többség hangos szóval, meg nincs is kinek mondani, tehát Ádám sem mondhatná. A logika szerint a nyelvekkel együtt ezek is kihaltak. Úgy tűnik, a szerzőt elragadta a történet és kizökkent az általa alkotott világból. Saját tapasztalat, hogy milyen könnyű ebbe a hibába beleesni. Engem is elragadott a történet, kíváncsian vártam, mi lesz a sorsuk, mit vállalnak és mit nem, hogyan változik meg egy bezárva vegetáló ember érzésvilága a szabadság hatására, és közben rácsodálkoztam velük együtt arra az utópisztikus/disztópikus (hát igen, ízlés kérdése, hogy melyik!) világra, amit a szerző bemutatott a szereplői életén keresztül.http://eliza-beth.hu/mutasd-magad/comment-page-1/#comment-2240 Tolnai Viktor könyvajánlója A lehetetlen kötethezForrás: Tolnai Viktor Szerzői oldalAdam J. Clarke: A Lehetetlen Manapság a legtöbb sci-fi regény csak a fantasztikus elemeket tartalmazza, azonban hiányzik valami a műfaj kiteljesedéséhez...ez bizony a tudományos háttér. Sok író mellőzi a kutatómunkát, a megfelelő ismeretek hiányában pedig ingatag lábakon álló intergalaktikus limonádék és fércművek születnek. Adam J. Clarke művében megvan minden, ami egy színvonalas, ízig-vérig tudományos fantasztikus könyvhöz kell: egy lebilincselő történet, egy meghökkentő jövőkép víziója, szerethető karakterek és egy kevés filozófia. A könyv remekül építkezik és tárja fel a nem túl távoli jövőben uralkodó erőviszonyokat ember és gép között. Az emberiség a mesterséges intelligencia fejlődésével arányosan kezd el hanyatlani, a gépektől való totális függéstől tulajdonképpen "elbutul", szinte visszafejlődik. Minden munkát gépek végeznek, az emberek élete a henyélés és a vég nélküli szórakozás egyvelege, ahol a számítógép minden kívánságot teljesít. Nem is csoda, hogy az emberek már el sem hagyják otthonaikat, az agyukba ültetett mikrochip segítségével pedig folyamatosan a virtuális térben lehetnek. A két főszereplő, Ádám és Éva is így ismerkedik meg, s kezdetét veszi nem mindennapi kalandjuk, hogy megtalálják az élet valódi értelmét és értékét... De nem lövöm le a poént, olvassátok el! Az író a cselekmény fejezetei közé ékelve meséli el, miként következett be a mesterséges intelligencia felemelkedése, ami egyszerre hátborzongató és logikusan felépített. Talán nem is olyan sok idő, mire az emberiség ténylegesen erre az útra téved. Mikor épp nem olvastam, sokat gondolkoztam rajta, szinte hiányzott a történet. Mi ez, ha nem a jó könyv személyleírása? Minden elismerésem az alkotónak, Németh Ervinnek, mert bizony ő áll a hangzatos név mögött. Nem hittem volna, hogy valaha is egy könyvben fogom olvasni Elon Musk és Makovecz Imre nevét, mégis megtörtént "A Lehetetlen". https://hazairok.blogspot.com/2021/06/adam-j-clarke-lehetetlen.html
Személyes véleményem: Egy újabb sci-fi regény került a kezeim közé. Pedig utoljára mintha azt mondtam volna, hogy nem mostanában fogok újra ebben a stílusban olvasni. De Patrícia tervez és Isten végez vagy valami ilyesmi. Szóval újra itt vagyok. Kicsit sokáig tartott a könyv elolvasása. Nehezen álltam rá újra erre a műfajra és időm is kissé húzós volt a vizsgák miatt és bármennyire szerettem volna még mindig lesz. Szóval most, hogy kisírtam magam jöjjön a könyvről pár gondolatom. Tegnapi nap folyamán pont előjött a rokonságba a téma. Mármint a fejlődésről és, hogy ez a könyv is arról szól, hogy mennyire fejlett a világ és, hogy mindent gépek csinálnak az embereknek pedig semmi dolguk. Így jobban belegondolva ebben még ráció is van. Mármint tegnap hallottam, hogy vannak olyan robotok, akik pl. targoncaként mozognak és ők szedik össze a dolgokat és pakolásznak. Nem is gondoltam, hogy már van ilyen. Vannak beépített szenzoraik és azzal találják meg a dolgokat. Ezt azért írtam le, hogy lássátok miért is gondoltam végül érdekesnek a könyvet. Magáról a könyvről: A történet a jövőben játszódik, ahol a lakosság elég szépen megritkult. Ami azt jelenti, hogy a bolygón összesen 37.000 ember él. Ami a mai lakossághoz képes igazából semmi. Az emberek nem mennek ki az otthonukból és nem járnak dolgozni. Nincs igazi kapcsolatuk, csak úgy vannak. Minden ember egyedül él, és nincs közvetlen kapcsolata más emberrel. A robotok irányítanak. Ők azok, akik a legtöbb kérdésükre választ adnak, ők azok, akik irányítják, hogy kik szaporodhatnak és kik halnak majd meg. Nekem ez nagyon ijesztőnek tűnt az elején. Emiatt is haladtam nagyon lassan vele. Valahogy nem tudtam hova tenni a dolgot és most csúnyán ijesztő, hogy tényleg lehet pár száz év múlva valóság alapja. A történet főszereplője Ádám. Aki nem sok mindent csinál. Eszik, alszik, edz és néha egy robottal folytat szexuális együttlétet. A robotok által fel lehet hívni más lányt és így megismerhetsz új embereket. Viszont mindig csak ilyen kapcsolatban leszel velük és ez alapján kérhetsz a robotoktól egy robotot. Viszont megismerkedik Évával. Gondolom, mindenki rájön, hogy a két szereplő nem véletlenül Ádám és Éva. Éva teljesen felforgatja Ádám életét és innen indul be a történet. Éva nem kimondottan buta. Olvas és még a lakását is el szokta hagyni. A fiút pedig ez nagyon megrémiszti. Idővel viszont követi őt. Szuperagy pedig, aki mindent irányít úgy néz ki, hogy emberére talált Évában. Sokat nem szeretném feszegetni a történeteket, mivel a könyv nem egy terjedelmes regény. Szóval olvassátok el és élvezzétek. :) Egyben az egész: Egy nagyon jól megírt történt. Az egész olyan jól össze volt rakva, hogy egyáltalán nem tudok róla olyat mondani, ami rossz lenne. Az Ádám és Éva névválasztás sablonosnak tűnik, de számomra nagyon találó volt. Így azt mondanám, hogy még a névválasztás is jó volt. Viszont azt nagyon remélem, hogy a jövő nem ilyen lesz. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a sci-fi könyveket és persze azoknak is, akik annyira nem. Hisz látjátok. Még én is imádtam. :D
Köszönöm, hogy benéztetek.
|
Egyes anyagok az 1998-ban alapított Ervin's ESL Net Bt. keretében muködtetett
nyelviskola tevékenysége közben keletkeztek. Jelenlegi formájában a betéti
társaságnak semmiféle kapcsolata nincs a Belvárosi AngolSuli muködésével.
Az Ervin's ESL Net logo a betéti társaság létrehozása
elott, 1995-ben létesített angol nyelvoktató internetes hely hivatalos logoja és
azt a jelenleg is muködo társaság a szerzo engedélyével használhatja.
A Weblapokon szereplo információk kizárólag tájékoztató
jelleguek, semmiféle hibáért felelosséget a szerzo nem vállal.
(C) Dr. Németh Ervin
http://www.angolsuli.com
http://www.chickenology.net/
http://www.kiranemeth.com
http://www.leanemeth.com